Van, amit nem tudsz kikerülni? Mit vállaltak az Ikerlángok?

Általános

A spirituális útkeresők egyik nagy kérdése a szabad akarat és az eleve elrendelés közt feszülő látszólagos ellentéthez kapcsolódóan az a kérdés: dönthetünk-e a saját életünkről, vagy van, ami mindenképpen meg fog történni, akár akarjuk, akár nem. Ahhoz, hogy erre a témára magasabb rálátásunk és mélyebb megértésünk születhessen, néhány alapfogalmat ismerni kell.

Tegyük most tisztába, hogy mi a szabad akarat, a lélek által betervezett életfeladat és mi az, hogy vállalás!

Az Univerzum egyik Törvénye a Szabad Akarat. Nem lehet külső hatással megváltoztatni, nem lehet elvenni, nem lehet beleavatkozni. A szabad akarat a döntési jog az életünkről, önmagunkról. Ahol van választási lehetőség, ott élhetünk vele. Ez a szabad akarat.

A feladat és a vállalás fogalmát azonban sokan összekeverik egymással, és ebből akár komolyabb félreértések is adódhatnak. A feladat – más szóval a lecke – valami, amit tanulni jövünk, hogy a lelkünk fejlődjön, újat tapasztaljon, és életről-életre egyre magasabb szintre jusson, majd elérkezzen a megvilágosodás állapotába. Feladat lehet egy érzés megtanulása és kibontakoztatása, úgymint boldogság, szabadság, felelősségvállalás… Feladat lehet, hogy valaki a szülői létet jön tapasztalni, és akár saját gyermekei vannak, akár másokéról gondoskodik, a tanulási folyamata lezajlik. Az is lehet, hogy valaki azt választja erre az életére, hogy megtanulja, milyen önállónak lenni, hogyan legyen magányos kirekesztettből valaki párja, aki nem függ, de kapcsolódik.

A feladat, amelyet kitűzünk magunknak az adott életünkre, olyan, mintha beiratkoznánk egy iskolába. Ha nem jól írunk meg egy dolgozatot, tanulhatunk tovább, sőt, osztályt is ismételhetünk. És minden egyes lecke megtanulása után magasabb szintre jutunk. Ha az adott életre tervezett feladatunkat nem tudtuk megfelelően abszolválni, nem történik tragédia. Jöhet egy újabb lehetőség, új iskola, új tanárok egy következő életben újra nekiállhatunk…

A vállalás ennél sokkal több és kötöttebb. A vállalás az, amit a lélek nem lehetőségként ad magának, hanem egy mindenképp megvalósuló eseményként, helyzetként belerak az adott életbe. Ha valaki azt vállalja, hogy gyermeket szül, az akkor is megtörténik, ha az orvosok azt mondják neki, hogy ez lehetelen. Egy kedves barátnőm így lett háromszoros anyuka! Neki is azt mondták, hogy kizárt, és hogy fizikailag elképzelhetetlen… több hónapja növekedett már az első pocaklakó, amikor észrevette, hogy mi történik, mert az elméje képtelen volt felfogni a tényt.

És most elérkeztünk egy kardinális kérdéshez, az Ikerlángok, vagy Ikerlelkek témájához. Sokan fordulnak hozzám az elmúlt bő egy évben emiatt, és a legtöbben azt szeretnék tudni, hogyan szabadulhatnának meg az ikerlángjukkal való se veled, se nélküled kapcsolatukból. Most nem térnék ki hosszan arra, hogyan működnek nagy általánosságban ezek a kapcsolatok, de annyit jó tudni, hogy az ikerlángunk a valaha kettészakadt lelkünk másik fele, akivel csak akkor egyesülhetünk, ha mindketten felkészültünk rá, és ha mindketten eleget tanultunk önmagunkról. Az ikerlángok sosem találkoznak ok nélkül! Mindig nagy feladatot hoznak ezzel önmaguk, és a másik fél életébe! Az első találkozástól tanítják egymást, gyakran jó ideig ellenállnak a közöttük lévő erős, egóromboló vonzalomnak, és akár hosszú idő is eltelik, amíg felvállalnak egy igazi, nyílt kapcsolatot.

Nem mindenki, de az ikerlángok jelentős része mostanra vállalta (!!!!!!) a kapcsolódást. És akik vállalták, azoknak ez alól nincs kibújási lehetőségük. Ez most úgy tűnhet, mintha valami külső kényszer szorítása sanyargatná az érintett Nőket és Férfiakat, de korántsem erről van szó. Az ikerlánghoz minden csakránkkal, minden sejtünkkel kapcsolódunk. Megmagyarázhatatlan vonzalommal, érthetetlen bizalommal vagyunk iránta. Mintha mindig is ismertük volna… Egy rugóra jár az agyunk, mindig képesek vagyunk megnevettetni egymást, kritika nélkül elfogadjuk a másikat. Ha akarjuk, sem tudjuk kitörölni magunkból, ha már egyszer találkoztunk vele. Az érintése, a vele való fizikai kapcsolódás tökéletes, már-már spirituális élmény…  A Tőle való elválás fájdalmas ürességet önt ránk. Érdekes, de ennek ellenére nem jellemző, hogy az ikerlángok első látásra szerelembe esnek. Nem is szerelem ez, hanem annál több, magasabb… és egyszerre mélyebb érzés.

Azok a lelkek, akik vállalták az ikerlángjukkal való kapcsolódást erre az életre, biztosan el is fognak érkezni ehhez az állapothoz. Akkor is, ha a Felsőbb Én tudásáról és bizonyosságáról tudomást sem véve kételkednek abban, hogy kik is valójában egymásnak. Akkor is, ha a világ két végén élnek ebben a pillanatban, ha eltérő a kulturális közegük, akkor is, ha mással házasok, akkor is, ha nagyobb köztük a korkülönbség. És ez nem kényszer. Ezt a tiszta lélek – amely mentes az emberi egó drámáitól és megtévesztő játszmáitól – eldöntötte, VÁLLALTA. És a lélek vállalása szent. Megtörténik.

Szeretettel,

Tomek Noémi I Örömvirág

info@oromvirag.hu
+36 (30) 88 302 11
www.facebook.com/oromviragtheta
www.oromvirag.hu

Az Örömvirág aktuális programjairól itt tájékozódhatsz…

Köszönöm a megosztásodat!

Van, amit nem tudsz kikerülni? Mit vállaltak az Ikerlángok?” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Márti

    Tisztelt Noémi!
    Ikerlánggal kapcsolatos cikkedre reagálok.
    Az ikerlángom vallomását szeretném megosztani veled…mindenkivel….

    Nem szerelmet érzek..ez más…valami egészen mást…olyat,hogy kellesz,kell a hangod..kellenek a szavaid..kell,hogy itt legyél bennem,hogy én ott legyek benned….hogy gondolj rám,hogy gondoljak rád…számitsak rád,hogy tudjam,ha kinyújtom a kezemet..odanyúlok..ott vagy nekem…a szerelem őrült…kiszámithatatlan…ez nem…ez más…ez mélyebb…nem tudom mi ez…….egyet tudok..örökre kellesz..mindig velem leszel…soha nem hagyjuk el egymást..”

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

3 + tíz =